Miért fontos a test összetételének vizsgálata?

Az AVIS 333 Plus egy testösszetétel elemző készülék.

A testünk vízből, fehérjéből, zsírból és ásványi anyagokból áll. Annak, hogy ezek az anyagok milyen mennyiségben és milyen arányban vannak jelen a testben, nagy jelentősége van az egészségünk szempontjából. A gépi elemzés során kapott adatok, értékek egyrészt megfelelő étrend vagy edzésprogram kiinduló pontjául szolgálhatnak, másrészt ezek eredményességének megítéléséhez a változások nyomon követéséhez is nélkülözhetetlenek. A sportolók felkészítésével foglalkozó, vagy fitness stúdiókban, welness központokban dolgozó szakemberek, személyi edzők gyakran olyan emberekkel foglalkoznak, akik türelmetlenek, gyors és látványos eredményeket szeretnének.

Ugyanakkor a változások – különösen kezdetben – általában nem szembetűnőek, és ez sokaknak kedvét szegheti. A mérési eredmények viszont meggyőzhetik a kétkedőket, hogy jó úton haladnak, hiszen konkrét számok, adatok is alátámasztják és igazolják testük összetételének pozitív irányú változását, az edzésprogram hatásosságát. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az egészségünk javítására tett lépések hatását csak a testösszetétel elemző készülékkel történő rendszeres, szisztematikus ellenőrzések által tudjuk megbecsülni.

Mi az alapja a testösszetétel vizsgálatának? Mi az a BIA módszer?

Az AVIS 333 Plus a Bioelektromos Impedancia Analízis (BIA) elvén működik. Ennek lényege, hogy a mikrotápanyagok áramlási sebessége alapján megállapítja a feszültséget, majd kiszámítja az ellenállást. A test az elektromosság szempontjából jól vezető

( LBM = vékony testtömeg) és nem jól vezető, szigetelő ( MBF = testzsír tömeg ) szövetekből áll. A BIA módszer a szövetek elektromos ellenállásának a különbözősége alapján vizsgálja a test összetételét, miközben figyelembe veszi a személyes adatokat (kor, nem, súly, magasság). Az alábbi ábra is mutatja, hogy a zsírszövet elektromosan nem vezető szövet, míg a többi testszövet elektromosan jól vezető.

Az ábra a készülék által vizsgált testösszetevőket mutatja. Jól látható, hogy a testsúly két összetevője a zsírtömeg (MBF) és az un. vékony testtömeg (LBM).

A vékony testtömeget a csontok, izületek, izmok, inak, belső szervek és testfolyadékok alkotják. Tovább bonthatjuk a vékony testtömeget lágy vékony testtömegre (SLM) és ásványi anyagokra. Az SLM főleg fehérjéből (izmok, inak, belső szervek) és vízből tevődik össze, míg az ásványi anyagok a csontok és elekrolitok alkotóelemei. Még a testfolyadék (víz, TBW) is tovább bontható sejten belüli és sejten kívüli folyadékra.

Az elhízás

Ha már a korábbiakban az elektromos vezetőképesség szempontjából különválasztottuk a zsírszövetet a többi testszövetből, akkor az egészségünkre gyakorolt hatása miatt is külön kell választanunk. Az elhízás meghatározásában ugyanis a zsírtartalom a mérvadó. Az elhízás korunk betegsége, de Magyarországon valódi népbetegségnek számít. Elhízásnak

nemcsak a jól látható túlsúlyt nevezhetjük, hanem a zsír testtömeghez viszonyított magas aránya

(láthatatlan elhízás) is annak minősül. Éppen ezért lehet valaki elhízott annak ellenére, hogy a súlya elmarad az átlagostól (ezt a jelenséget szarkopenikus elhízásnak nevezzük), míg mások szembetűnően elhízottak. Az is előfordulhat, hogy valakinek súlytöbblete van és mégsem elhízott. Például azért mert a súlynövekedést egy optimális edzésprogram által jelentősen megnövelt izomtömeg idézi elő.

Sajnos azonban ennél sokkal gyakoribb oka a súlynövekedésnek az elhízás, vagyis a zsírtömeg növekedése. A zsír leginkább a bőr alá a hasi szervek, és az izomzat közé raktározódik, és normál esetben energiaként felhasználódik a mindennapi testi aktivitások során. Amennyiben azonban túl sokat tárolunk belőle, az betegségnek minősül, és elősegíti további betegségek kialakulását.

Zsigeri zsír: 

A belső szervek között lerakódó zsírt nevezzük zsigeri zsírnak. Azért fontos külön foglalkozni vele, mert a felszaporodása különösen megnöveli bizonyos betegségek kockázatát. A zsigeri zsírban könnyebben aktiválódik az un. lipoprotein lipase enzim ami adipolysist (zsírbontást) eredményez. A bontásból származó zsír az ereken keresztül a májba jut, előidézve annak elzsírosodását, növelve az elhízottságot. További következményként felgyűlik a víz, nő a cukorbetegség, magasvérnyomás, valamint a szív – és érbetegségek kockázata, amelyek veszélyeztetik életünket.

A zsigeri zsír általában az össztesti zsír 10-20%-át teszi ki, és a zsigeri zsírt a következő mutatók szerint szokták megállapítani:

            - Az L4 és L5 csigolya közötti testkeresztmetszetben a zsírterület 100cm²  vagy több.

            - A zsigeri zsír aránya a bőr alatti zsírhoz viszonyítva 0,4 vagy több.

            - A WHR (derék-csípő-arány) férfiak esetében 0,9 , nők esetében 0,85 fölötti.

            -A derék körfogata férfiak esetében 90 cm, nők esetében 80 cm fölötti.

A zsigeri elhízás esélye a férfiaknál a 30-as éveikben, a nőknél a menopauzát követően nő meg. Gyakoribb a férfiaknál, valamint az idősebbeknél, semmint a nőknél, vagy éppen a fiataloknál. A zsigeri zsír égése percre lebontva gyorsabb, mint a bőr alatti zsíré, így edzéssel és megfelelő étkezéssel könnyen leadható. Eközben a gynoid típusú zsír az egész test zsírmennyiségét csökkenti.

Mérés és pontosság

A mérés pontosságát, megbízhatóságát az adja, hogy a mért eredmények megfelelnek a mért személy adatainak (súly, magasság, életkor, stb.), továbbá azonos körülmények között mindig azonos eredményeket mér a gép. Tehát ha a célunk a

megbízhatóság, és a test összetételének változásait szeretnénk hosszú távon is nyomon követni, hogy ezen változásokból tapasztalatokat, következtetéseket vonjunk le, akkor javasolt a méréseket mindig ugyanolyan testi és környezeti befolyások alatt elvégezni.

Például lehetőség szerint mindig azonos napszakban történjenek a mérések, hiszen a test összetétele a nap során változik. Előtte három – négy órával mellőzni kell a nagyobb mennyiségű étkezést, koffein és alkohol tartalmú italok fogyasztását. Ugyancsak három – négy órának kell eltelnie az edzés, szauna vagy egyéb testi aktivitás befejezésétől a mérésig.